Meglepődtem mikor az alábbi cikket elolvastam a békásmegyeri civil kezdeményezésről, mely a lakótelepen élők közelébe hozza a természetet. Néhány itt lakó, lelkes ember kertművelésbe kezdett a város szélén. Az alábbi cikket ajánlom mindenki figyelmébe, valamint a szerveződés által üzemeltetett weboldalt.

"Békási paprika, paradicsom

Az egyre népszerűbb mozgalomnak Magyarországon is van már kis csapata, a fiatalok alkotta csoportosulás a Békásmegyeren idén kialakított közösségi kertben már le is szüretelte első terményét. A legkülönbözőbb foglalkozású, ám hasonlóan gondolkodó fiatalok ősszel tettek közzé egy felhívást, miszerint földet keresnek a város körül, ahol zöldséget, gyümölcsöt termeszthetnek közösen. A meglepően sok ajánlatból egy békásmegyeri orvosházaspáré volt a legcsábítóbb, akik egy 1200 négyzetméteres területet kínáltak fel használatra, ingyen és bérmentve, mindössze a termésből – körülbelül harmincféle zöldségből, gyümölcsből – veszik ki ők is a részüket.

Ahogy Fülöp Ádám, a csapat oszlopos tagja meséli, a kerttel – mely egyben közösségi, alkotói és kulturális tér is – valójában hidat szeretnének képezni a városi és a vidéki életforma között, többek közt azok számára, akik a vidékre költözést fontolgatják, így élesben kipróbálhatják a rájuk váró életet. Terveik szerint jövő nyáron már oktatóprogramok, filmvetítés és előadások is várni fogják a kertben a gyerekeket és a felnőtteket egyaránt. (A fejleményeket a foldkelte.wordpress.com weboldalon követhetjük nyomon, november 20-án pedig egy kétnapos rendezvény keretében számolnak be a fiatalok a tapasztalataikról a Tűzraktérben.)

A közösségi kertek: a Victory Gardentől a BÖSKE Brigádig

Bár a békásmegyeri fiataloknak nem céljuk több ilyen közösségi kertet létrehozni a városban, szerencsére nincsenek egyedül, akik hasonlóan hisznek a modell kulturális, szociális és ökológiai előnyeiben. Ez persze önmagában egyáltalán nem meglepő, hiszen az elképzelés nem új keletű, és a világban – főleg Nyugat-Európában és Amerikában – ma is számtalan közösségi kert működik és fejti ki áldásos hatását a városiak életére. Az első közösségi kerteket a két világháború idején létesítették, főleg Angliában, az élelmiszerhiány szülte szükségből. A legapróbb elhagyatott foghíjtelkeket vagy városi udvarokat is kihasználták a haszonnövények termesztésére. Ezek a Victory Gardenek, vagyis győzelmi kertek aztán Amerikában és Európában is elterjedtek, s ma is nagyon sok helyen virágoznak, ahol erős közösség él. (Csak az USA-ban ma huszonkétezer Community Gardent, vagyis közösségi kertet találunk, míg Olaszországban, Németországban és Spanyolországban is egyre több világháborús közösségi veteményest kapnak vissza az emberek.)

Rosta Gábor, A városi tanya című könyv szerzője, több városi közösségi kert szervezője és alapítója nem győzte sorolni a modellből származó közvetlen vagy közvetett, környezeti és társadalmi hasznokat. A zöldterületek nemcsak a mikroklímát változtatják előnyösen a városban, de a közös gazdálkodás a környékbeli bűnözést is csökkenti. Ezt bizonyítja a New York-i Hell’s Kitchen nevű alvilági városnegyed példája, ahol a közösségi kertek telepítése érezhetően konszolidálta az emberi környezetet is. Mindamellett mindenki, aki belevág a zöldség-gyümölcs termesztésbe, kisvártatva azon kapja magát, hogy sokkal jobban odafigyel az étrendjére. Ráadásul az sem elhanyagolható, minél rövidebb utat kell megtennie az élelmiszernek a termőhelytől a tányérunkig, annál kevésbé szennyezzük a környezetet minden egyes étkezéssel."

A teljes cikket az alábbi linkre kattintva olvashatjátok el:

www.mohaonline.hu/eszme/bekasmegyer_kortars_epiteszeti_kozpont_kozkert_finta

A kezdeményezés honlapja:

foldkelte.wordpress.com

November 20-án személyesen is találkozhattok az alapítókkal a Tűzraktér nevű független kultúrális központban. Bővebben az alábbi linken:

tuzrakter.hu/alkotohaz/index.html